AĞACLAŞMAQ₁

qarş. Bir-birini ağacla vurmaq, ağacla vuruşmaq.

Omonimlər

  • AĞACLAŞMAQ AĞACLAŞMAQ I f. Bir-birini ağacla vurmaq, ağacla vuruşmaq. AĞACLAŞMAQ II f. Ağac kimi bərkimək, sərtləşmək
AĞACLAŞMA₁
AĞACLAŞMAQ₂

Digər lüğətlərdə

вкле́ивание монуме́нтный Навру́з окле́йщик отко́рмок перено́счица пошёптывать ла́зы непримири́мый светомаскиро́вка Саврань chasten disk ethnodicy even gun-butt luxe scintillant someone wingy головной дыхание озолотиться секанс филология