ГУЧ:

гуч хьун f. 1. ağır müsibət, bədbəxtlik, fəlakət üz vermək, yazıq olmaq; 2. məc. beli sınmaq (qırılmaq); yasa batmaq, qəmə batmaq; * я гуч тахьайди! ay sağ olmuş! (xitab, təşəkkür bildirir).
ГУХТУН
ГУЯ

Digər lüğətlərdə

марсохо́д нау́шничество обку́тываться первонача́льный почи́н самочу́вствие укора́чивать демони́ческий побира́ться смертоно́сность уплощи́ть холуй command module dog-tent gambade loveworthy maple seiner shatterproof ship's service Taimyr Lake toilet-train topsail жевать подштанники