БРАКОВЩИК

м xüs. brakçı (istehsalatda nöqsanlı malları ayırıb brak etməklə məşğul olan işçi).

БРАКОВОЧНЫЙ
БРАКОВЩИЦА

Digər lüğətlərdə

де́ка кейфану́ть выпуска́ться гра́ять моты́ль перетру́шивание прозева́ть утро́бно Afghanistan base-plate bavin casse chemic consensus consequential dissoluteness disturbing fire-grate hay asthma malanders motometer plasma jet выспаться газопровод ооспора