KÁFEL

[ alm. ]
1. Üzərinə şir çəkilmiş çox nazik kərpic; kaşı. Kafel zavodu. Kafel ustası.
[Dadaşov:] Bilirəm ki, rayonda neçə adama kafel, parket filan satıb… İ.Məlikzadə.

2. Kafel vurulmuş, üzərinə kafel çəkilmiş; kafeli olan. Kafel divar. Kafel soba.
KÁFEDRA
KAFELÇİ

Digər lüğətlərdə

вы́кидки капта́на лазо́к оголода́лый отчи́ститься благо... впры́гивать консерва́тор отчуждённость реквизи́роваться субстанциона́льность умышля́ться крыж catholicly disguise esoteric nuts-and-bolts onhanger packing-box seed vessel баядерка извалять подотчётность претерпеть теплостойкий